Leírás
A templom már az 1200-as évek végén létezett, a 16. században átalakították. 1728-ban Andrea Palma tervei szerint újjáépítették a homlokzatot. Az utca házsorai közé szorult, erőteljes homlokzatot párkányok és falpillérek feszítik, amelyek alig hagynak helyet a vakolatnak; a második szinten egy félköríves ablak stukkószobrokat keretez, köztük a Szeplőtelen Szűz szobrát.
Az alaprajz bazilikális, oszlopsorok és félkörív alakú boltívek tagolják, mély, téglalap alakú apszissal, amelyet 1583-ban építettek hozzá, és amely a kórust meg a főoltárt fogadja magába. A klasszikus elrendezés ellenére a hajót nehézkessé teszi a belső tér 1844 körül készült színes festése.
A templomban több, Filippo Randazzo által festett kép is látható, például a főoltáron a „Szent Hippolütosz áldozata”, az első bal oldali kápolnában pedig a „Rózsafüzér Királynője a szentekkel”. A bal oldalon, a szentély mellett nyílik a tágas sekrestye, amelynek freskózott kolostorboltozatos mennyezete van, és ahol néhány régi berendezési tárgyat őriznek.
Az alaprajz bazilikális, oszlopsorok és félkörív alakú boltívek tagolják, mély, téglalap alakú apszissal, amelyet 1583-ban építettek hozzá, és amely a kórust meg a főoltárt fogadja magába. A klasszikus elrendezés ellenére a hajót nehézkessé teszi a belső tér 1844 körül készült színes festése.
A templomban több, Filippo Randazzo által festett kép is látható, például a főoltáron a „Szent Hippolütosz áldozata”, az első bal oldali kápolnában pedig a „Rózsafüzér Királynője a szentekkel”. A bal oldalon, a szentély mellett nyílik a tágas sekrestye, amelynek freskózott kolostorboltozatos mennyezete van, és ahol néhány régi berendezési tárgyat őriznek.