Leírás
Az Antonio Salinas Regionális Régészeti Múzeum Palermo nagy régészeti múzeuma: Szicília történetét meséli el az őskortól a középkorig, föníciaiakkal, pun, görög, római és bizánci leletekkel, sőt néhány messziről érkezett vendéggel is, például egyiptomiakkal és etruszkokkal. Egy egykori filippinus kolostorban kapott helyet.
A leghíresebb darab a palermói kő, egy fekete diorit sztélé töredéke. Ez a fáraókori Egyiptom legrégebbi ismert királyi évkönyve: felsorolja az első öt dinasztia uralkodóit, és évről évre feljegyzi a Nílus áradásainak szintjét.
A múzeum görög szíve Szelinunte. A templomi metopék mitológiai domborműveket, archaikus és klasszikus kori szobrokat mutatnak; itt látható a szelinunteiai tábla is, amely a város gazdagságát dicsőíti. Az első metopék 1823-ban kerültek elő, amikor két angol építész, Samuel Angell és William Harris felfedezte a C templomot.
Az agorán, az üveggel és acéllal fedett udvaron a himerai templom tizenhét oroszlánfej alakú vízköpőjét állították ki az i. e. 480-as időkből; az egyiken még az eredeti színezés nyomai is látszanak. Mellette áll a nagy Gorgó, amelyet az 1926-os rajzok alapján állítottak össze újra: ez a görög építészet legnagyobb gorgoneionja.
A termek között kiemelkedik a III. századi (i. e.) bronzkos, amely Szirakuzából érkezett: gubbasztó testtartásban úgy tűnik, mintha ugrásra készen állna. Láthatsz még nagy föníciai antropoid szarkofágokat, a Piazza Vittoria villáiból áthelyezett római mozaikokat, az őskori részlegben pedig a palermói barlangok leleteit.
Az etruszk gyűjtemény Chiusiból származik, Bonci Casuccini gróf ásatásairól, és Toszkánán kívül a legjelentősebbnek tartják. Szarkofágok, urnák, bronztárgyak és sírmellékletek töltenek meg egész termeket.
A múzeum 1814-ben jött létre az egyetem múzeumaként. 1866-ban, az egyházi javak elkobzásakor a filippinus atyák kolostorába költözött, 1873 és 1914 között pedig Antonino Salinas régész és numizmatikus vezette: megtöltötte leletekkel, halálakor pedig a múzeumra hagyta 6641 darabos gyűjteményét.
Ne hagyd ki!
• A palermói kő.
• A szelinunte metopék.
• A bronzkos.
• Az agora a himerai vízköpőkkel.
Tudtad?
• A palermói kőbe a fáraók anyjainak nevét is belevésték, amelyet semmilyen más forrás nem őriz.
• A múzeum birtokolta a Parthenón-fríz egy töredékét, Artemisz lábát, amelyet 2022-ben visszaadtak Görögországnak.
• A kolostorban megmaradt a filippinusok XVII. századi kápolnája, stukkókkal, fával, arannyal és elefántcsonttal.
A leghíresebb darab a palermói kő, egy fekete diorit sztélé töredéke. Ez a fáraókori Egyiptom legrégebbi ismert királyi évkönyve: felsorolja az első öt dinasztia uralkodóit, és évről évre feljegyzi a Nílus áradásainak szintjét.
A múzeum görög szíve Szelinunte. A templomi metopék mitológiai domborműveket, archaikus és klasszikus kori szobrokat mutatnak; itt látható a szelinunteiai tábla is, amely a város gazdagságát dicsőíti. Az első metopék 1823-ban kerültek elő, amikor két angol építész, Samuel Angell és William Harris felfedezte a C templomot.
Az agorán, az üveggel és acéllal fedett udvaron a himerai templom tizenhét oroszlánfej alakú vízköpőjét állították ki az i. e. 480-as időkből; az egyiken még az eredeti színezés nyomai is látszanak. Mellette áll a nagy Gorgó, amelyet az 1926-os rajzok alapján állítottak össze újra: ez a görög építészet legnagyobb gorgoneionja.
A termek között kiemelkedik a III. századi (i. e.) bronzkos, amely Szirakuzából érkezett: gubbasztó testtartásban úgy tűnik, mintha ugrásra készen állna. Láthatsz még nagy föníciai antropoid szarkofágokat, a Piazza Vittoria villáiból áthelyezett római mozaikokat, az őskori részlegben pedig a palermói barlangok leleteit.
Az etruszk gyűjtemény Chiusiból származik, Bonci Casuccini gróf ásatásairól, és Toszkánán kívül a legjelentősebbnek tartják. Szarkofágok, urnák, bronztárgyak és sírmellékletek töltenek meg egész termeket.
A múzeum 1814-ben jött létre az egyetem múzeumaként. 1866-ban, az egyházi javak elkobzásakor a filippinus atyák kolostorába költözött, 1873 és 1914 között pedig Antonino Salinas régész és numizmatikus vezette: megtöltötte leletekkel, halálakor pedig a múzeumra hagyta 6641 darabos gyűjteményét.
Ne hagyd ki!
• A palermói kő.
• A szelinunte metopék.
• A bronzkos.
• Az agora a himerai vízköpőkkel.
Tudtad?
• A palermói kőbe a fáraók anyjainak nevét is belevésték, amelyet semmilyen más forrás nem őriz.
• A múzeum birtokolta a Parthenón-fríz egy töredékét, Artemisz lábát, amelyet 2022-ben visszaadtak Görögországnak.
• A kolostorban megmaradt a filippinusok XVII. századi kápolnája, stukkókkal, fával, arannyal és elefántcsonttal.