Leírás
A múzeum a San Domenico-templom 14. századi kolostorának földszintjén található. 1918-ban hozta létre a Szicíliai Hazai Történeti Társaság (Società Siciliana di Storia Patria), hivatalosan pedig 1961-ben avatták fel az olasz egység századik évfordulója alkalmából.
A múzeum célja, hogy bemutassa a történelem egyik fontos pillanatát, azt, amely az olasz egységhez vezetett. A gyűjtemény három teremben kapott helyet, az első a Nagy Terem (Grande Salone). Itt festmények, portrék és mellszobrak láthatók olyan személyekről, mint néhány Bourbon uralkodó, Giuseppe Garibaldi, Giulio Benso és Ruggero Settimo. A művek nagy részét szicíliai művészek alkották a 19. és 20. század között, például Morello, Civiletti és De Lisi.
A vitrinekben zászlócskák, kendők, sisakok és fegyverek vannak kiállítva. Megtekinthető továbbá egy, az 1820-as forradalomból származó ágyú, valamint az ezrek expedíciójában részt vevő egyik hajó, a Lombardo zászlaja. A második teremben, a Crispi-teremben (Sala Crispi) az államférfi dolgozószobáját állítják ki, a hozzá tartozó különféle tárgyakkal és a Marco Dovì által készített márvány mellszoborral együtt. Végül a Meli-teremben (Sala Meli) az ő tulajdonában volt dolgozószoba és relikviák találhatók.
Figyelemre méltó még Giuseppe Garibaldi lovasszobra, Vincenzo Ragusa alkotása, valamint néhány dokumentum, köztük az 1848-as rendeletek és egy Savoyai Ferdinánd által aláírt levél. Mivel a múzeum az első világháború végén jött létre, úgy döntöttek, hogy a palermói születésű Vittorio Emanuele Orlandónak ajánlják, aki miniszterelnök volt, és akit a Győzelem elnökének (Presidente della Vittoria) neveztek ki.
A múzeum célja, hogy bemutassa a történelem egyik fontos pillanatát, azt, amely az olasz egységhez vezetett. A gyűjtemény három teremben kapott helyet, az első a Nagy Terem (Grande Salone). Itt festmények, portrék és mellszobrak láthatók olyan személyekről, mint néhány Bourbon uralkodó, Giuseppe Garibaldi, Giulio Benso és Ruggero Settimo. A művek nagy részét szicíliai művészek alkották a 19. és 20. század között, például Morello, Civiletti és De Lisi.
A vitrinekben zászlócskák, kendők, sisakok és fegyverek vannak kiállítva. Megtekinthető továbbá egy, az 1820-as forradalomból származó ágyú, valamint az ezrek expedíciójában részt vevő egyik hajó, a Lombardo zászlaja. A második teremben, a Crispi-teremben (Sala Crispi) az államférfi dolgozószobáját állítják ki, a hozzá tartozó különféle tárgyakkal és a Marco Dovì által készített márvány mellszoborral együtt. Végül a Meli-teremben (Sala Meli) az ő tulajdonában volt dolgozószoba és relikviák találhatók.
Figyelemre méltó még Giuseppe Garibaldi lovasszobra, Vincenzo Ragusa alkotása, valamint néhány dokumentum, köztük az 1848-as rendeletek és egy Savoyai Ferdinánd által aláírt levél. Mivel a múzeum az első világháború végén jött létre, úgy döntöttek, hogy a palermói születésű Vittorio Emanuele Orlandónak ajánlják, aki miniszterelnök volt, és akit a Győzelem elnökének (Presidente della Vittoria) neveztek ki.