Leírás
A Santa Cita rózsafüzér-oratórium egy apró palermói imaterem a Santa Cita-templom mellett, és Giacomo Serpotta szobrász egyik remekművét őrzi: fehér stukkódíszt, amely minden falat beborít. Kívülről szerény, belül viszont maga az ünnep.
Puttók kapaszkodnak az ablakkeretekre, alszanak, sírnak, kikukucskálnak a girlandok közül, vagy szemtelenül hátat fordítanak. Néhányan elgondolkodva átkulcsolják a térdüket. Az angyalok és a puttók mintha egymással játszanának, arcuk és testtartásuk meglepően szabad.
Az alkotó Giacomo Serpotta, aki 1686 és 1718 között díszítette a termet. Az 1570-ben alapított Rózsafüzér Társulat azt akarta megünnepelni, hogy a Szűzanya segítette a keresztényeket a „hitetlenek” elleni harcban, és Serpotta a maga módján eleget is tett a kívánságnak.
A bejárati falon egy hatalmas drapéria, amelyet puttók vidám tömege tart, a lepantói csatát ábrázolja. Két oldalán két lesoványodott fiatal a háború borzalmaira emlékeztet.
A falak mentén apró színpadszerű jelenetekben olvashatók a rózsafüzér misztériumai. Az örvendetesek balra, a fájdalmasak jobbra, a dicsőségesek hátul találhatók. Az oltáron Carlo Maratta 1695-ös Rózsafüzéres Madonna-festménye látható, körülötte Szent Domonkos, Sienai Szent Katalin, Szent Rozália és mások.
Végül, 1717–18-ban Serpotta az oltár környékét is megdíszítette, és két szobrot, Judit és Eszter alakját is hozzátette, hogy kiemelje a festményt. Körben a társulati tagok padsorai futnak, gyöngyházberakásos ébenfából. Egy restaurálás során a falakon előbukkant néhány Serpotta saját kezű rajza.
Idejutni egy lépcsősoron át lehet, amely majolikaburkolatú karzatra vezet; erre két késő reneszánsz márványportál nyílik. Majd egy tágas előoratórium, a társulat elöljáróinak portréival, vezet a terembe. Az oratóriummal szemben állt az Elveszett Gyermekek Konzervatóriuma, az árvák első zeneiskolája.
Puttók kapaszkodnak az ablakkeretekre, alszanak, sírnak, kikukucskálnak a girlandok közül, vagy szemtelenül hátat fordítanak. Néhányan elgondolkodva átkulcsolják a térdüket. Az angyalok és a puttók mintha egymással játszanának, arcuk és testtartásuk meglepően szabad.
Az alkotó Giacomo Serpotta, aki 1686 és 1718 között díszítette a termet. Az 1570-ben alapított Rózsafüzér Társulat azt akarta megünnepelni, hogy a Szűzanya segítette a keresztényeket a „hitetlenek” elleni harcban, és Serpotta a maga módján eleget is tett a kívánságnak.
A bejárati falon egy hatalmas drapéria, amelyet puttók vidám tömege tart, a lepantói csatát ábrázolja. Két oldalán két lesoványodott fiatal a háború borzalmaira emlékeztet.
A falak mentén apró színpadszerű jelenetekben olvashatók a rózsafüzér misztériumai. Az örvendetesek balra, a fájdalmasak jobbra, a dicsőségesek hátul találhatók. Az oltáron Carlo Maratta 1695-ös Rózsafüzéres Madonna-festménye látható, körülötte Szent Domonkos, Sienai Szent Katalin, Szent Rozália és mások.
Végül, 1717–18-ban Serpotta az oltár környékét is megdíszítette, és két szobrot, Judit és Eszter alakját is hozzátette, hogy kiemelje a festményt. Körben a társulati tagok padsorai futnak, gyöngyházberakásos ébenfából. Egy restaurálás során a falakon előbukkant néhány Serpotta saját kezű rajza.
Idejutni egy lépcsősoron át lehet, amely majolikaburkolatú karzatra vezet; erre két késő reneszánsz márványportál nyílik. Majd egy tágas előoratórium, a társulat elöljáróinak portréival, vezet a terembe. Az oratóriummal szemben állt az Elveszett Gyermekek Konzervatóriuma, az árvák első zeneiskolája.