Leírás
A Marina tér közepén álló kertet Giovan Battista Filippo Basile tervei alapján alakították ki 1863-ban, és a nemzeti hős, Giuseppe Garibaldi nevét kapta, hogy megünnepeljék az olasz nemzet frissen született egységét.
A kert négyszögletes alaprajzú, bejáratai a főbb utcáknál nyílnak, és öntöttvas kerítés övezi. A kerítést az Oretea öntöde készítette maga Basile tervei szerint; őt az a mesterséges erdő ihlette, amelyet 1538-ban egy vadászat megrendezésére állítottak fel a téren.
A sok egzotikus növény közül kétségkívül a Ficus magnolioides a fő látványosság: Olaszország egyik legöregebb és legnagyobb fájának tartják, magassága 30 méter, törzsének kerülete több mint 21 méter, lombkoronájának átmérője pedig 50 méter. A Ficus macrophylla fajhoz tartozik, akárcsak a palermói Botanikus kert egyik példánya, amely annak jelképe.
A kertben szobrászati mellszobrokat találsz, köztük Giuseppe Garibaldiét, Rosolino Piloét, Giovanni Corraoét, Raffaele De Benedettóét, Luigi Tukoryét és Nicolae Bălcescuét.
A század első éveiben egy ciszternát és egy kis szolgálati tornyot építettek, az 1920-as évekből származik a talán kávézóként használt pavilon; 1930-ban pedig megépült a modernista díszítőmotívumokkal ékes büfépavilon.
A szabálytalan, hosszúkás és ovális, íves szélű virágágyások között egy tágas, kör alakú medence, afféle mesterséges tó található, amely az átlók metszéspontjához képest kissé külön helyezkedik el.
A kert négyszögletes alaprajzú, bejáratai a főbb utcáknál nyílnak, és öntöttvas kerítés övezi. A kerítést az Oretea öntöde készítette maga Basile tervei szerint; őt az a mesterséges erdő ihlette, amelyet 1538-ban egy vadászat megrendezésére állítottak fel a téren.
A sok egzotikus növény közül kétségkívül a Ficus magnolioides a fő látványosság: Olaszország egyik legöregebb és legnagyobb fájának tartják, magassága 30 méter, törzsének kerülete több mint 21 méter, lombkoronájának átmérője pedig 50 méter. A Ficus macrophylla fajhoz tartozik, akárcsak a palermói Botanikus kert egyik példánya, amely annak jelképe.
A kertben szobrászati mellszobrokat találsz, köztük Giuseppe Garibaldiét, Rosolino Piloét, Giovanni Corraoét, Raffaele De Benedettóét, Luigi Tukoryét és Nicolae Bălcescuét.
A század első éveiben egy ciszternát és egy kis szolgálati tornyot építettek, az 1920-as évekből származik a talán kávézóként használt pavilon; 1930-ban pedig megépült a modernista díszítőmotívumokkal ékes büfépavilon.
A szabálytalan, hosszúkás és ovális, íves szélű virágágyások között egy tágas, kör alakú medence, afféle mesterséges tó található, amely az átlók metszéspontjához képest kissé külön helyezkedik el.